... elmultak az unnepek. Rendezett kornyeken jarkaltunk es ettol szep volt. Elveztem a csendet, a hazak suttogo simulasait... a szereny, de megis szep kis unnepi "kivilagitast". Ehrenkirchen, igy hivtak azt a kis csoportosulast ahol a sogornomek falucskaja is tartozik. Meg soha nem voltam idegen foldon az ev vegi unnepek alkalmaval. Kivancsi voltam, hogy milyen lehet... total mas :) Mas a kornyek, masabbak az emberkek. Az utcak se voltak ki-lancfurtezve mint ahogy mifelenk szokas. Nem tudom leirni, hogy mikent unnepelnek a nemetek. Szerintem nem tudnak. Hajtanak egesz evben s mire eljutnak az ev vegehez... nem tudjak mi a kikapcsolodas. En sem tudtam, mert mostanaban azt veszem eszre magamon, hogy en se tudok kikapcsolodni, de mire belejovok mar vege a vakacionak :(
Megigertem, hogy irni fogok, foleg Oszkaarnak, de hat nem volt vagy bennem. Pedig elvittem a bicajturas naplomat magammal. S igy csak azt nezhettem vissza, hogy kik voltak kivancsiak a hianyzo bejegyzeseimre. Szep helyeken jarhattam volna, de elnyomott az improvizacio mentesseg. No, de elhoztam ezt a kivancsi, szelid birka tekintetett. Egy jo adagot kellett kifujjak magambol, hiszen 15km bringazas utan nincs allvanyhoz melto kezem.
Voltak gondolataim, erdekes feelingjeim... de lenyeltem oket. Nem kenyszeritett semmi. Ha nem szolnak hozza az irasaimhoz, egy okkal kevesebb a potyogesre. Igy sajnos elaszalodott a sok termesre szant gondolateria. De, iden is lesz majd termes... meg akkor is, ha nincs elorejelzesem.A lenyeg, hogy nem tuntem el... meg itt vagyok... s tovabbra is vannak agyhullamaim amik neha majd lesujtanak az ujbegyeim konnyed gravitacioja nyoman (remelem nem fognak strike-olni a neuronjaim).
1 megjegyzés:
Köszönöm a jókívánságokat, kiddos!
Örvendek, hogy szépek voltak az ünnepek.
Én mindig úgy érzem, hogy üresen megyek bele az ünnepekbe, s nem jelentenek túl sokat, mihelhát nem is isteni találmányok azok. De azért mivel a lényeg az próbált lenni, hogy Istenre figyeljünk, ezért sikerült ez is. S az évet Vele zártam, s az újat Vele kezdtem. S ez minden.
Nem baj, hogy nem írtál a biciklitúráról. A birkatekintet aranyos, tehát biztos, volt ott érdekes látnivaló, ha még ő is kíváncsi lett.
Jó az, hogy nem tűntél el, s az én ajánlatom az, hogy gondolj erre: ha bár nem commentelnek (commentelünk) sokszor, az még nem azt jelenti, hogy nem veszünk észre.
Mindig jó olvasni soraidat.
Kívánok neked sokat Atyánkból erre az Úr évre!
Megjegyzés küldése