a tegnap reggel gyonyoruen sutott be a koran kelo nap, vitamin dus es melegito sugaraival az utolso biciklis napon 2009-ben. ez volt a 4. alkalom, hogy tekerhettunk veluk. azokkal akik meghivtak es befogadtak es evente egyszer a nomad elet szepseges kozosseget megosszak velunk. iden 474 km tekeredett le alattam s ujbol gyonyoru es mese tajakon jarhattunk az otthonunk kozelsegeben. habar gyerek eveim alatt nagymam sokszor mondta, hogy ne legyel moţ(móc)... megis csillogos szemekkel es bekesseges szivvel tekertunk at a mocok orszagan. habar a gyujto tavaknak nem eppen rozsas a beton-gat-faluk... megis ugy fel tudjak tuningolni a tajat, hogy a kepeink kozul, csak 1-1-nek sikerult vissza adni azt amit lattunk. de majd jon a beszamolo... csak csigaver.
egy kerekkel tobb...
vagy ki tudja hany kerekkel is volt tobb az idei turan...
de igy neztunk ki az utolso 11 km elott.
s miutan minden kormanyt mathias elforditott,s a pedalokat pedig beforditottuk,
a dubica mar kesz is allt a haza szallitashoz.
a biciklitaskak is mar pihengeltek...iden mar tobbet nem kell razkodjanak mogottunk...
s hat az utolso pillanatok egyike: adieu. beultek, mosolyogtak s elmentek... s mi meg maradtunk a revedezo emlekekkel amiket nem akarunk elfelejteni... nem csak egy eletre. hajra 2010-es tekeres :)
