Vajon csak akkor nem acting-olok amikor az ecstasy hatasa alatt vagyok?

Have you ever noticed?
That I’m not acting as I used to do before
Have you ever wondered?
Why I always keep on coming back for more
What have you done to me,
I’ll never be the same I tell you for sure

You really are my ecstasy
My real life fantasy
You really are my ecstasy
My real life fantasy

Not that I’m complaining
A more beautiful vision I have never seen.
If you don’t mind me saying,
A life long ambition to fullfil my dreams
What have you done to me,
I’ll never be the same I tell you for sure (x3)
You really are my ecstasy
There can be no other
While we still have each other
My real life fantasy
There can be no other
While we still have each other

Nem irogattam mostansag... pedig szerettem volna. Csakhat egy csomo gondolat volt bennem s mind egyfajta kiegesrol szolnak... December valamelyik vasarnapjan amikor ez a gondolat dult bennem, hogy "jah... Az elet szep, ez piszokul igaz, csakhat valahol piszokul elszurhattam mert minth kifolyt valahol belolem..." a predikacioban hirtelen az egyik igevers szurta ki a szememet: "Bizony ti vagytok a mi dicsõségünk és örömünk" (2Thessz. 2:19-20). S megijedtem, hogy az en kis szurke, felszines, pango-dongo-borongo stb. eletecskem lehet ilyesmi ha kepes vagyok mast is csinalni mint kiegni... Persze a robotolo hetkoznap pont erot nem tudtam meriteni erre a "Bizony ti"-re. Pedig jo hasznosnak lenni, mas oromeve valni... S a hetkoznapok rohano szurkesegeben csak azt lattam, hogy no future. De a megdobbento az volt, hogy a melos faradalmam hattereben Friderika hangja mind mondogatta: "Ne felj! Ne felj!... Jezus, a jovom Te vagy...". S megdobbentem, hiszen profi vagyok abban, hogy a foldi jovomet meglassam, de az igazi jovot, ami odaat van (ahogy az igazsag is :)), azt mar nem birom meglatni, bemerni.

S aztan most hetfon az lett a legujabb almom, hogy fulig szerelmes legyek az igazi jovombe, ahogy a roman mondana "indragostita lulea"... Termeszetesen megint egy Friderika hang azt mondogatta, hogy "egyre csak melyul a szerelmed szivemben..." Amugy ki nem szeretne kiprobalni ezt, fulig szerelmesnek lenni abba Aki tudja mi a szerelem, szeretet? Ha van aki nem szeretne, akkor szeretnek vele beszelni.

S mikozben csomorlok meg a sok zenetol, amiben mar alig talalok dallamot, szoveget, elragadast... be-berobban egy trance zeneszam, s amit az elejen olvastatok az a fulbogaram. Ma reggel amikor elolvastam a szoveget, s a het eleje ota dudolgatom azon toprengtem el, hogy "Igen, en is egy ecstasy vagyok". Ha a gyuliben ugy jarnek mint egy igazi ecstasy akkor nem ulnem vegig siman az alkalmat, hanem feldobnam a monoton program reumajat... s hirtelen azt latnam, hogy a felszinesseg eltunik mert mindenki eloszedne azt a kis ecstasy-jat amit az Alkoto belenk ultetett. Varjuk a valtozast, "aldjuk" a vezetoket ... pedig a megoldas bennunk van. Hiszen egy test, egy lelek, egy kozosseg... s ennek reszei vagyunk, vagyis felszinesen mint fogyaszto azt acting-oljuk eleg regota. Ulok a padban s hallgatom a tiszi, enekkar stb. ecstasy-jat amire mar immunis vagyok... pedig az igazi ecstasy bennem van. S ha csinalnank egy ecstasy p2p halozatot(egy olyan lancot amit mi alkotunk, s amibe a sajatunkat adjuk nem a maset) akkor mindenki "feldobva" lenne. S akkor ahogy az enek monda az elejen, akkor a valosagos eletunk az lenne amirol fantasy-lunk a megszokott szurkesegunkben.

Szep mi? Dobjuk fel a szurkeseget ha tudjuk, s rugjuk fel a monoton kis eletunket... Csakhat kinek van ereje ilyesmihez, idorol nem is beszelve.... s tamogatokat hol talalunk??
Most szolj hozza...