Olvasgattam...

s erdekes log-okat F3-aztam fel ujbol.
Erdekes volt latni a soraimat... nem sokat valtoztam. De a legkellemesebb az volt, hogy az erzesek is megjelentek. Azt mondjak az chat-izas egyfajta fuggoseg, masok, hogy egy olyan csatamezo ahol kielheti magat sok-sok beteg ember. Hogy en milyen ember vagyok... ti tudjatok, nem en.
Amirol akartam irni roviden, az az, hogy erdekes emberkeket ismertem meg. Eszembe jut az elso privi... 2002 julius... mar 4eve... az uj elmenye. Aztan azok az alkalmak amikor baratnak neveztek, amikor jokat jatszottunk a szavak segitsegevel es erdekes futamot is ateltunk... vagy eppen varazsszonyegen repultunk a mesebeli kert fele... Ott van a baleset is, amikor majdnem sikerult volna az elso chat-is face2face... de... maradtak a telefonok... es a hoppon maradt kotodeseim, baratsagaim...