the heart of life

I hate to see you cry
Lying there in that position
There's things you need to hear
So turn off your tears and listen

Pain throws you heart to the ground
Love turns the whole thing around
No, it won't all go the way, it should
But I know the heart of life is good

You know it's nothing new
Bad news never had good timing
Then the circle of your friends
Will defend the silver lining

Pain throws your heart to the ground
Love turns the whole thing around
Fear is a friend who's misunderstood
But I know the heart of life is good

I know it's good...

ha jol belegondolok egyre ritkabban tudnam azt mondani, hogy "marpedig biza good!". sokat szomorkodok magamban, de nem a szerelem miatt :) kedvtelen vagyok, faradt, s unom azt, hogy nem tudom megpezsditi a 7koznapjaimat egy-egy kis szentjanosbogarnyi fenysugarral. de aztan amikor visszatekintek megis meglatom azt az igazi "kis" good-ot ami tartja bennem az eletet, a szuszt. igy voltam amikor ujbol megint semmihez se volt kedvem. egy vigjatekra voksoltam magamban, habar manapsag mar nem tudok nevetni rajtuk. tul sok poent lottek mar le a szemem elott. s persze az is ott van, hogy tulsagosan logikusak a viccek, kiveve a favicceket amikben neha, de azert szinte "semmi" logika, de adottak. szoval igy kotottem ki a ghost town-al. a foszereplo pont nekem valo volt. olyan tahonak latni valakit... nem semmi... de a gaz az, amikor mar te is egyutterzel vele... es en biza tudtam, hogy mit erez abban a per movie-time-ban ;)

s a vicces az, hogy neha az ilyen taho emberkek olyan dolgokat latnak az eletben amiket masok, total normalis, rendes, becsuletes, kedves stb. emberkek nem lathatnak meg. az elejen hihetetlen, aztan megis beletorodsz mert raeszmelsz arra, hogy ha mar te ugy erzed, hogy nem is tudsz igazan boldog lenni, akkor legalabb masoknak hozd el a feloldozas boldog pillanatat. el se tudom kepzelni milyen lenne a varosom, ha en is "meglatnak" olyan szellemes emberkeket akik arra vagynak, hogy valaki megpillantsa oket es megszabaditsa oket attol a tehertol ami a fajdalmas bucsuzasokkal jar es azoknak a husver emberkeknek a vallukon nehezedik akik sohajok kozepette visszaemlekeznek a szeretett barataikra, rokonokra, ismerosokre (ha megnezed, megerted mire utalok itt) .   s habar megis happy-end-el vegzodik ez a mese is... a szokvanyos mogott megereztem egy kis muzsikat ami a bejegyzes cimevel is stimmel. s amikor a hatterben csak ugy felsuttognak a vattasan megpufolt nagydobok... elkezd bizseregni a hatam... felszokken az a good kis erzes ami ott rejlik lenn a melyben. ilyenkor ujbol elkezd dobbani az eletem szivecskeje es csendesen furkeszem a jovot amint a taho ujbol majd atvedlik szeretett kis kolyokke, aki megpillantja az arcra varazsolt mosoly oromteli tukorkepet.