"Drága Kislányom!Hol forrón süt a nap, hol felhősen beborul. Küzd a fény az árnnyal. De hát ilyen az egész élet: jön ború után derű, édes lesz a keserű. Nem is volna jó másként, hiszen a mi orcánk még nem bírná el az örök napot. Kell az árnyék, melynek hűvösében kipihenhetjük a forróság tikkadtságát, és készülhetönk az újabb rohamra. De az se baj, hogy felforrósodott szívünket és indulatainkat olykor lehűtik az árnyékos helyek. Bizony nem csupa napsugár az élet, hanem nappalok és éjszakák váltakozása. De jó a bizonyosság, hogy minden estére reggel virrad, és nincs élteünknek olyan hosszú éjszakája, melyen ne látogatna meg a naptámadat a magasságból. Sohasem a sötétségé az utolsó szó. Még a halálon is átvilágít a Feltámadott." (Szikszai Béni - kis Tükör)
azert toprengtem ezen a levelen, mert en egyik osomtol sem kaptam levelet. sose kerultek annyira tavol tolem, hogy ... pedig jolesett volna. de ez nekem nem adatott.aztan azert is, mert gondoltam csinalok valami kepeslap felet amivel azokat koszontenem akik szantak ram idot 2008-ban. de... nem volt ra turelmem. ugy gondoltam elegge ellaposodott az udvozles az uj evezredben, s ezert nem volt igazi loketje. de volt azert aki meglepett, meg igy is, pedig nem gondoltam volna ( mea culpa ;) ).
2008-ban sokszor megvidamitott az eg... habar the sky is already blue... the sunshine always shine on my window... megis sokszor kivancsian neztem ki s csak ugy szippantottam be a napnyugtakat... azokat a szinskalakat amiket lerendezett a nap amikor probalta lemosni az aznapi tenykedeseit. igy ev vege fele meg erdekesebb volt, mert jottem haza... s az ures konyhaban, mikozben a kaja ala langokat gyujtottam a nap, volt olyan kedves s meg langolt joparat mielott meg bekanalaztam volna az ebedemet.
ev vegen elveztem a langokat... latod marta, a negyediket is feltuzeltuk es ... csak ultem a fenyukben, s figyeltem a tancjatekukat...
engem elvarazsoltak... s remelem meg lesz ilyen "sotet" megvilagosodas az uj evben is.
s csak egtek turelmesen... mikozben nekidoltem olykor-olykor.
az ev vege persze finom ebedekkel csendesitette le faradtsagomat. ugyes haziasszonyok meg az ev utolso meterein is derekasan letalpaltak az unnep velejarojat. egyutt volt a csalad egyik resze s elveztem...faradt voltam, mert 2008-ban belefaradtam a letbe. pedig sok-sok szep momentuma is volt az evnek. mint pl. ujbol a biciklitura... habar azt hittem nem fogja kibirni a labam, mivel a 2 hetes satorozasban sokat alltam s kialltak a labszar izmaim... de letekertem :)
ahogy olvasgattam itt-ott... s toprengtem a meloban, hogy mi lenne nalam a 2008-as palman... hat egy nem vilagszamu album: Nem mindegy! attol a Pont-os team-tol, akikkel sokat tekertunk egyutt, s az enekeket szep, kellemes, aldottan megtekert elmenyekkel tuningoltak fel... hogy amikor ujra hallgatok egy-egy szamot nem unom meg, mert beugranak a kepek,
amiket lekaptak rolam, rolunk... s amiket en rogzitettem ugy digitalisan, mint mentalisan. merci beaucoup.legyetek boldogan bekesseggel teliek a 2009-es evnek eljovendo pillanataiban es sok-sok turelmet a homokora szemcseihez.
9 megjegyzés:
Neked is békességes boldogságot vagy boldogságos békességet ebben az évben...nekem úgy tűnik, mintha már régóta tartana az új év. A belső emberünk, vagyhogynevezzem, néha sokkal hosszabb utakat jár be, mint a külső, hamárazelőbbitbelsőnekneveztem.
Ami a gyertyákat illeti, talán még soha nem gyújtottunk ennyit, mint idén, vagyis tavaly. Szerencsésen elfelejtettük elhozni az villannyal működő karácsonyi ablakdíszeket, úgyhogy néha oda is csak egy gyertyát tettem. De szép is volt.
S hogy akkor most már minden témádra reagáljak, kicsit bizony irigykedtem, hogy szilveszterkor mindenki együtt volt, aki nekem kedves, mi meg nem...de így is szép volt, tényleg, és meg kell tanulni elfogadni, hogy ahogy telnek az évek, az ember kimarad sokmindenből, s talán már eszébe sem jut másoknak, ahogy mások is azt gondolhatják, hogy nekem eszembe sem jutnak, pedig ez nem így van. Az elcsépeltnek tűnő képeslapokat pedig igenis el kell küldeni. (Amúgy nem is elcsépelt, én idén csak egyet kaptam egy barátnőmtől, igaz, hogy vagy tízet is a gyerekektől, mert ők még szerencsére nem gondolnak megszokottnak semmit.)
Szóval akkor, száz szónak is egy a vége: BuéK!
Hűha, külön újévi jókivánságot kaptam, ez meg nekem esett jól, köszi :)
Te, kiddos!
Én vagy két-három hónapja a Google Reader-ben úgy láttam, hogy te nem írtál bejegyzést.
S akkor idejövök csak úgy, s látom, hogy azóta jópárat írtál, de nekem nem mutatta...
Furcsa...
Amúgy boldog új évet :)
te, Oszkar! :D
hihetetlen a reakciod erre a bejegyzesre. probalok rajonni, hogy melyik mondat vagy netan szo hozta ki beloled a reader digest-edet :))
amugy en nem csodalkozom, hogy nem mutat semmit. mert a gondolat vilagom ilyen, elojegyzes mentes ;)
s amugyis, buek neked is :)
Igen, Kiddos, nálam sem frissül soha a blogod, valami "bűzlik Dániában" :)))
Jó volt látni/nézni a sok szép fotót.
haliho Eosz :)
csak a fotok? a szavak mar elszurkultek/torpultek? ;)
sebaj... majd meg jonnek...
Jaj, kiddos, nem úgy értettem:-)
Megjegyzés küldése