kedd, augusztus 14, 2007

akkor tehat...

az van, hogy mar lassan lemondok teljesen dolgokrol, gondolatokrol, remenyekrol.
Vajon miert?

hat...
egyik nap setaltam hazafele es azon toprengtem, hogy minek kell luxus auto, luxus szerko, ... vagy a luxust csereljuk alsobb kategoriara. Elkezdtem madar tavlatbol nezni a dolgokat. Ez a nezopont onnet kukucskalt elo, hogy majdnem lepottyantott egy szarnyalo allatka. Nem esett ram, szoval nem szart ram. S ekkor raebredtem arra, hogy a madarak leszarjak az egesz emberi image rendszert - legyen szo ruharol, kocsirol, rendrol, tisztasagrol. A madart nem erdekli a mini cooper, az allroad, a versage, a gucci, a marvany, az inox, stb. mivel ha pottyantania kell akkor o nem teketoriazik: mar engedi is a szep patch-csomagot. Ha netan az megszarad... jo kemeny munkaval lehet eltavolitani. Szoval... lassan igy erzem magam. Az emberek be-kategorizalnak s aztan meg ha erdekel valakit ez a kategoria akkor eszukbe jutok, apropoznak rolam... tudom, szubjektiv vagyok. De ez most jolesik, mert...

hat...
nem is olyan reg talalkoztam valakivel. Ez a valaki ertekes teret kapott a gondolataimban, kornyezetemben a '90-es evek elso feleben. Eszembe jut egyik kantalasi alkalom amikor elmentunk a csaladjat meglepni egy karacsonyi koszonto csomaggal. Akkor erdekes volt megfigyelnem a tekintetet, azokat az erzeseket amiket a konnyei elarultak. Nehezen bucsuztam el akkor este tole... szimpatizaltuk egymast kemenyen... de az erzeseimet tisztazni akartam es nem akartam folosleges felultetni barkit is a feher lora. Pedig... akkor este... hm... meglehetet volna eletem elso kulonleges elmenye :) De nem lett, s aztan se lett es az ido bebizonyitotta, hogy a szimpatian tul nem volt mas csak baratsag. Jozan volt a fejem mar akkoriban is. Mindent merlegeltem es... tudtam, hogy ha valaki, valami nekem rendeltetett akkor egy eletre szolt volna es nem csak jo par evre. Amikor a barataimra gondolok, lehet tul naiv vagyok. Csak az en agyamban gondolok rajuk kemenyen s hogy ok is viszonozzak ezt. De mar jo parszor bukott az agyam :) Szoval akivel talalkoztam... jo borben volt, ragyogott az oromtol, mar atveszelt egy nehez periodust az eleteben. Mar reg nem tudjuk, hogy ki hogy erez, gondolkozik s arrol pedig, hogy mivel kuzkodik meg plane. Puszit se kaptam tole... s a bokkeno az volt, hogy "mar harom hete itt vagyok anyameknal"... puff... s aztan meg bevagja, hogy "irjal" :)) Csak nevettem magamban es elkepedtem, hogy 400 metert nem lehet lesetalni 3 het alatt es megnyomni egy csengot, hogy dumcsizzunk es apoljuk azt a baratsagot ami ertekes volt es epito... pufff... majd tutira irok. Peldaul arrol az oriasi csalodasrol, hogy nem kerultem be az elso tizes fotoba ;)

de azert...
vannak jo dolgok is. De azokrol nem irok. Mert nem miattam tortentek es nem en voltam a celpont. Hanem az a telefon amit kikapcsoltam, s mar egy hete nem szolt hozza senki :)
Viszont... vasarnap tudtam segiteni valakinek, hogy osszeallitson egy movie csomagot egy tini taborozashoz. Idomet nem kimelve, beledobtam magam, elveztem... es tegnap este atadtam... hogy aztan megtudjam, hogy nem is lesz ideje atnezni a "rendelonek". Ilyenkor ugy erzem, hogy "jeg veled" :)

Sebaj, az elet megy tovabb... szavazo pool-t nem fogok kirakni a blogomra, pedig epp akartam megkerdezni, hogy mit szeretne a latogato: irjak surubben, ritkabban, atlagosan vagy ahogy eddig... szakadatlanul de spontan :))
Egyik kedvenc egyuttesem kiadott egy uj albumom... s hat persze, hogy megint egy szoveg mentes mozgatta meg a feeling-jeimet. Szoval akkor aktualis zenem: Time of your life :)

jah...
majd elfelejtettem, hogy egyik almom az, hogy meglep valaki, ize akarki/barki egy latogatassal. Vagyis inflagrantiba kap, nem szamitottam ra... s nem volt semmilyen informacio a markomban a probabilitasarol :) Kertesz_Gejza vajon merre van... o igerte, hogy beugrik hozzam... de meg semmi nyoma...

Hamarosan megosztok egy listat, ami bemutatja azt, hogy mivel tomom az agyam mikozben lapozgatok a neten. De addig is, ajanlom figyelmetekbe egy blogot amit nekem is belinkeltek. Elvezem, tokjo a stilusa es a temak pedig eletszeruek. Pedig az onleirasa igy kezdodik:
"jézusom! megint egy blog." :) ha mar ugyis ritkan gondolok ide...

1 megjegyzés:

márta írta...

Nahát, nem bírom ki, hogy ne komentáljak már megint. Én nagyon szeretném, ha gyakrabban írnál, de te tudod, ez a te blogod, én azért gyakran benézek, hátha van vmi új. Ma bennem is ott volt ez a "történjen valami váratlan" érzése, de ez olyan ritkán fordul elő, hogy jobb nem számítani rá. Meg akkor már nem is lenne váratlan. Mit még mondjak?! Álmos vagyok. Jó, hogy írtál. S nem tudom, miért nem akarod elhinni, hogy tényleg átázott a bakancsom.