jelen

FODOR ÁKOS: JELENTÉS-VÁZLAT A JELENIDŐRŐL

valahogy úgy, mint a csecsemők:
iszom, iszom és szomjazom,
megkívánok és elúnok,
fogok, megszorítok és elejtek,
elsírom magam,
unatkozom, félek.
Mindentől függök, de alig függök ö s s z e.
Nagyon megörülök egy érintésnek. Vissza-
borzadok egy másiktól.
Nevetnem kell, nevetnem bizonyos szavakat hallva, látva.
Figyelmem lengőajtaja készségesen nyíldogál
kifelé-befelé, vagy ácsorog középen: elbámészkodom
egy színen, formán, hiányon; jót csodálkozom olyasmin,
hogy hajlik az ujjam.
Bízom. Ragaszkodom. Hamar
felejtek. Valahogy így.
Jöhet
a jövő -
úgyis jön
- nem hívom.

regen nagyon meguntam a verseket... ram kenyszeritettek oket... de manapsag szivesen olvasgatok egy-egy peldanyt beloluk. Kifejeznek olyasmit amit en nem tudok igy megfogni a szavakkal, de megis bennem vannak. Szoval kiddos vagyok es olyan jo, hogy vannak kiddos-os versek :) s ha valaki meg eloadja is, ugy izig-verig... akkor hm... de masok reklamjait is elvezem (ha ertem is).